Welcome

Pár szó rólam

 

A nevem Erdei Pál. 1997.04.29-én születtem Magyarországon, Debrecenben. Diplomás Angol Nyelv és Kultúra, illetve Testnevelő Tanár vagyok és a weboldal készítője. Szenvedélyem a nyelvtanulás, melyet 20 éve folytatok. Érdeklődési köreimbe tartoznak az idegen nyelvű sorozatok, zenék, fitnesz, sport, egészséges életmód, pszichológia, önfejlesztés, utazás, kertészkedés, állatok, olvasás és főzés.

​

A történetem

​​

Mint minden középiskolás diák, tele voltam tervekkel a jövőmet illetően, de nehezemre esett elkötelezni magam egy életre egy szakma mellett. Sokrétű érdeklődési köreimből adódóan többféle pályán elmélkedtem. Az egyik terv az volt, hogy Budapestre megyek jogi egyetemre és rendőrtiszt leszek, mivel egy rendészeti szakközépiskolába jártam Derecskére. Tanulmányaim alatt viszont ráeszméltem, hogy a jogszabályok tanulásától inkább az álmosság jött rám mint az izgatottság. Elismerem, hogy nagyon hasznos a jog és egyes részei igazán érdekesek, de ismerjük el, hogy mint tananyag olyan száraz mint a sivatag.

Így hát útrakéltem és felkerestem egy karrier-tanácsadót, hátha ő útba tudna igazítani. Egy pár teszt és kérdés után arra jutottunk, hogy minden adottságom és tulajdonságom megvan hozzá, hogy a jövő generációját neveljem​ és támogassam, tehát jó irány lehet a tanári pálya megcélzása.

​

El is látogattam hát a lakhelyemhez legközelebbi egyetemre, ahol akkor elérhető volt a számomra kiszemelt szak, Nyíregyházára. A látogatásom során meg voltam elégedve a környezettel, így be is iratkoztam. ​

Mivel az érettségi vizsgámon jó jegyeket kaptam, felvettek, és elkezdhettem tanulmányaimat az egyetemen. Második évben elfogott a kalandvágy és felvételt szereztem egy Erasmus tanulmányi programra, ahol egy szemesztert Angliában tanulhattam. Egy barátommal a Wolverhamptoni Egyetemre jártunk, ahol szép emlékeket gyűjtöttünk, utaztunk és szorgalmasan tanultunk. Miután visszatértem Magyarországra, az utolsó évben elkészítettem a szakdolgozatomat, sikeres záróvizsgát tettem és megkaptam a diplomám. Mindenkinek csak ajánlani tudom az egyetemi életet. Rengeteg jó barátra és szép emlékre tettem szert.

​

Mivel részese voltam egy ösztöndíjprogramnak, amely pénzbeli támogatást nyújtott a leendő tanárok számára (Klebelsberg ösztöndíj program), felajánlottak egy listát azokról az iskolákról, amelyek együttműködésben vannak ezzel a szervezettel és ezek közül valahol elkezdhetek tanítani. Debrecenben választottam egy iskolát, ami közel volt a szülővárosomhoz, és ez volt az a város, ahol a barátnőmmel szerettünk volna összeköltözni.

Azonban sajnos szembe kellett néznem a tanári lét nem túl vonzó vonalaival. Először is a fizetés nagyon alacsony volt. Tudtam, hogy ez így lesz, de látni és átélni mégis csak kellemetlen volt. Másodszor, hatalmas volt a tiszteletlenség felém nézve. Magyarországon rendkívül nehéz tanárnak lenni, hiszen a lelkesedésűnkön és odaadásunkon kívül nincs eszközünk arra, hogy fegyelmet tartsunk. Félreértés ne essék, én is úgy gondolom, hogy a gyerekekből kreatív és tudományos módszerekből elő kell hozni a tanulásvágyat, viszont a tanár egyedül ehhez kevés, bármennyire is igyekszik. Egy bizonyos szintű önuralom és fegyelem szükséges, ha hatékonyan akarunk dolgozni, ami legtöbbször nem volt jelen. Fél év után elegem lett a megaláztatásból és beadtam a felmondásomat. Egy hónapba telt, amíg a folyamat befejeződött.

​

A következő lépés egy másik állás keresése volt. Nem akartam ugyanabba a lélekőrlő helyzetbe kerülni, mint korábban. Egy biztosítási ügynökség toborzója keresett meg, ahol interjút készítettek velem, és biztosítási ügynöknek szerződtek. Mindenki nagyon kedves volt és támogató volt a környezet, de a hideghívások során rájöttem, hogy ez nem nekem való. Emellett ott volt bennem az érzés, hogy így vagy úgy, de én mégis csak tanítani akarok. Nem volt hiábavaló az ott töltött idő, mivel sokat tanultam a pénzügyekről, a vállalkozásról és magamról.​

​

Miután kiléptem a biztosítótól, elkezdtem olyan állásokat keresni, ahol kamatoztathatom képességeimet, főleg angoltudásomat. Egy munkaerő-kölcsönző cég toborzója keresett meg, ahol angolul beszélő ügyfélszolgálati munkatárs állást ajánlottak fel. Mivel úgy gondoltam, hogy ez a munka illik a profilomhoz, elfogadtam az ajánlatot, és miután elvégeztem a képzésüket, elkezdtem dolgozni. A fő feladat az volt, hogy írásban segítsünk másoknak problémáikkal és kérdéseikkel, de alkalmanként hívásokat is kellett fogadnunk. Pörgős munka volt, mivel teljesíteni kellett az elvárt számoknak megfelelően. Társaim közt is igényes volt a munkám, viszont az igényességemből következően lassabb voltam a kelleténél. Mindig próbáltam segíteni, sokat kérdeztem a csapatvezetőktől, viszont nem erre volt szükség. A számok álltak mindenek felett. Emellett a munkánkat nehezítő intézkedések bevezetése sem vált a javamra. Elég biorobot munka volt, a szüneteken kívül nem sok esély volt a baráti kapcsolatok kiépítésére. Nem voltam ott boldog. Itt újra felerősödött bennem a tanítás iránti vágy.

Az itt töltött négy hónap alatt két könyvet olvastam, a Gyorsítósáv a Milliókhoz-t MJ De Marcotól és A 4 Órás Munkahetet Tim Ferristől. Ez a két könyv adta az ötletet, hogy elindítsam saját vállalkozásomat, és saját eszközeimmel és szabályaimmal terjesszem tudásomat és szolgáltatásaimat.

​

Elkezdtem hát kutatni, hogyan lehet weboldalt készíteni, milyen típusú szolgáltatásokat tudok nyújtani, mik az előnyei és hátrányai egy online vállalkozásnak, melyik a legjobb online weboldal készítő. Végül sok kísérletezés után a Wix segítségével létrehoztam ezt a weboldalt, és elkezdtem hirdetni a szolgáltatásaimat, remélve, hogy így olyan útra léphetek, ami mindenki számára előnyös és hasznos. 

​

Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy értéket teremtsek azáltal, hogy megmutatom másoknak a nyelvtanulás örömét, és azt, hogyan lehetünk önmaguk legjobb verziója. Remélem, hogy szolgáltatásaimat felajánlva nem csak másokat emelek fel, hanem hasonló gondolkodású embereket és tartós barátságokat találok. Nem less egyszerű, de mélyen hiszem, hogy a végén meg fogja éri. 

​

Tarts hát velem ezen az úton, és hozzuk ki magunkból a legjobbat, és tegyük szebbé a világot.